A huszadik században a legtöbb munkaadó a büntetést és a jutalmazást tekintette az egyetlen módszernek arra, hogy az alkalmazottakat munkájuk elvégzésére késztesse. A huszonegyedik században ez az elképzelés megdőlt, és egy olyan új irányzat bontakozott ki, amely emberként kezeli az alkalmazottakat. Erről szól az employee experience, a munkavállalói élmény. 

Az éttermi számla szétdobása a barátok között, a heti bevásárlási büdzsé megtervezése, vagy az idő becslése: egyszerű hétköznapi feladatok, kivéve a diszkalkuliában szenvedő emberek számára. Designerként segíthetünk. 

Itthon is egyre több service designeri pozíció nyílik, ami mindenképpen örvendetes jelenség. Mivel azonban ez a design terület viszonylag új esetenként némi képzavar uralkodik arról, hogy mit is csinál egy service designer és különös álláshirdetések bukkannak fel, ahol néha valójában UX designereket, esetleg business analysteket keresnek a pozíciónév alatt. 

Mostanában láttam néhány aggasztó jelenséget, ami alapján úgy éreztem muszáj felhívni a figyelmet arra, hogy a UX kutatás, design research bárhogy is nevezzük egy különálló és kritikus fontosságú szakma.

A service designerek azért léteznek, hogy szolgáltatásokat tervezzenek. Pontosabban a service designer feladata, hogy olyan szolgáltatások szülessenek, amelyek jók a szolgáltatás használójának, de előnyösek szolgáltatás biztosítójának is. Nyilvánvaló értéke ellenére mégis elég keveset tudtunk eddig arról, hol tart Magyarországon a service design szakma.